Nandu

A nandu (Rhea) a futómadarak, azaz röpképtelen madarak nemzetségébe tartozik, a Rheidae családba, a Struthioniformes rendbe. Hasonlít az afrikai és ausztráliai struccokhoz. Körülbelül 150 cm magas, hosszú lábai három ujjúak, szárnyaik viszonylag kicsik. Dél-Amerikában élnek. A poligám hímek több tojó tojásait költik ki, és ők gondozzák a fiókákat. Két faja ismert. A Rhea americana faj a Dél-Amerika keleti és délkeleti régióiban élő nandu. A „nandu” nevet az indiánoktól kapták, a hímek párzási időszakban hallatott hangjáról.

Táplálékuk főként zöld levelekből áll, amelyeket a földről legelnek, de magokat, rovarokat és kisebb állatokat is fogyasztanak. A gazdák nagyra értékelik a nandukat, mert megtisztítják a környéket kígyóktól, sáskáktól, skorpióktól és pókoktól. Az afrikai struccnál kisebbek, és három ujjuk van a lábukon. A hím és a tojó tollazata hasonló színű, de a tojó kisebb termetű és világosabb árnyalatú. Szárnyaikon hosszú, puha tollak találhatók, amelyek párzási időszakban a figyelemfelkeltést szolgálják, valamint segítenek a futásban, mivel a madár széttárja azokat. Magasságuk 0,9–1,5 méter, súlyuk 15–30 kg.

Fészkeiket magas fűben, rejtve alakítják ki. Egy hímhez öt–hét tojó tartozik, amelyek egy közös fészekbe rakják le tojásaikat. Így akár 16–50 sárgás-fehéres tojás is lehet egy fészekben. A kotlás kizárólag a hím feladata, és ő vezeti a fiókákat is. A kotlási idő 36–44 nap. A fiókák február elején kelnek ki, testüket sötét csíkos pelyhek borítják. Az első öt hétben csak az apjukat követik, ezután a tojó is csatlakozik a családhoz. Gyakran több család is összeáll, és akkor egész nanducsapatokat lehet látni a szavannán.